Szeretetre vágyók közösségi oldal

Facebook engedélyezés
Használd a Rátalálsz Facebook alkalmazást és Sok Ezren fogják megismerni azt.
Főoldal » Szeretetre vágyók közösség
Sziasztok!:-)) Hát ide azokat várom akiknek fontos a szeretet.:-) És arra várnak hogy rájuk találjon aki ezt megadja neki.:-)

Szeretetre vágyók hírei

 
2012-02-11 14:28
Titanium..
 
2012-02-11 14:26
Élet és halál.
Vincze Szilvia: AZ ÉLET ÉS A HALÁL Megyek az úton egy ki naplóval, amit gyerekkoromban írtam tele. El kezdem lapozgatni a naplómat, míg egy címhez érek: Az élet és a halál Talán 7 éves lehettem, amikor egy délután faggatni kezdtem apát: - Apa mi az élet? - megszeppenve és értetlenül nézett rám, fogalma sem volt, hogy is kezdjen bele. - Tudod az élet... ajándék! Igen egy ajándék, amit nem szabad elveszítenünk, mert nem kapunk másikat helyette. - ajándék, szóval egy ajándék ismételtem és közben az járt a fejemben, hogy kitől kaptam és miért? Na meg az is, hogyha egyszer ajándék, miért nem kapok másikat helyette? Leírtam nagybetűkkel: APA SZERINT AZ ÉLET AJÁNDÉK Másnap reggel a halál érdekelt ennyire: - Apa, mi a halál? - még rémültebben nézett rám. - Honnan a csodából jutott eszedbe mindez? - Én csak olvastam! - nem értettem miért bonyolult ez a kérdés annyira. - A halál komoly dolog. Meg van írva a Jézuska apukájának a könyvében! - nem faggattam apát tovább, ezt is leírtam. Majd lefizetem a Jézuska apukáját, hogy nekem és apának sok-sok ajándékom legyen. Május volt. 12 éves lettem. Apa egy reggel váratlanul meghalt. Bánatomban kutatni kezdtem a zsebpénzem után. Ajándék! Életet akartam apámnak venni. Ma már tudom, hogy ez nem lehetséges. Kiszámíthatatlan bár a sors, mégis meg kell küzdenünk vele. Azóta pár év telt el. Megyek az úton, kezemben a napló szívemben gyűlölet és megértés. A magunkba fojtott emlék fájdalmasabb, mintha kikiáltanánk a világnak, a lélek nyugalma visszatér, ha nem tagadja meg magát az ember. Egyet nem feledek: AZ ÉLET AJÁNDÉK, A HALÁL MEG, MEG VAN ÍRVA...
 
2012-02-08 19:53
Decadence
 
2012-02-08 19:49
Érints meg...
Érints meg, – erre kérlek, – ha kisbabád vagyok! Ölelj gyakran magadhoz, nélküled “megfagyok”! Ne csak pelenkázz, mosdass, ha éhezem etess! Puszild meg arcom százszor, mert így természetes! Ringass el két karoddal, nyugtasd meg lelkemet, öledbe bújva érzem, hogy jó szülőm szeret! Érintésed ha érzem, az biztonságot ad, Érints meg, ez az érzés, mindig velem marad! Érints meg, – erre kérlek, – ha gyermeked vagyok, s nem értem a világot, s félelmeim nagyok. Ne tarts magadtól távol, ha veled dacolok, helyemet nem találom, sok még az új dolog! Keresd az utat hozzám, próbálj megérteni! könnyű álmokat hozz rám, s akarj érinteni! Jó éj puszid oly édes, olyan megnyugtató, mesélő érintésed álomba ringató! Kamasz fiaddá váltam? Érints meg akkor is! Lelkem nem érzéketlen, csak más világba visz! Ne hidd, hogy azért bántlak, mert most komisz vagyok. Ezer tüském is vágyja az ölelő karod! Magam felnőttnek érzem, – s hangodra szomjazom, az élet viharához így alkalmazkodom. Ketté szakadt világban, még helyem nem lelem, viselj el hogyha bántlak, s maradj mindig velem! Érints meg! – erre kérlek, – ha barátod vagyok! megnyugtat ölelésed, ha más felzaklatott! Biztató szép szavakkal lelket is önts belém. értelmet adj a létnek, és tarts tükröt elém. Kétségeimet vesd el, tudasd: fontos vagyok! Lehet hogy érintésed, minden, amit kapok. Ha szomorú a lelkem, vidámíts végre fel, legyél velem ha baj van, s nem hagylak én sem el! Kedvesem, éltem párja, most hozzád fordulok, érintésed, szerelmed, a legszentebb dolog. Ám tévedés azt hinned, a szenvedély elég. Ezer félelmem kerget a karjaidba még. Megnyugtat ölelésed, vigaszt nyújtasz nekem, lágyan szoríts magadhoz és szebbítsd életem! Ilyenkor végre érzem, – szemünk együtt ragyog. Olyannak szeretsz engem, amilyen ÉN vagyok. Felnőtt gyereked lettem, most már csak az leszek, s van már saját családom, kiket ölelhetek. Anyám, s apám karjára mégis számíthatok. Érints meg most is, kérlek, mikor gyenge vagyok. Szülői ölelésed, ma is sokat jelent, így segíts értékelni, múltat jövőt, jelent. Már én is másképp látlak, jobban becsüllek már. Ami fájt elfelejtem, az élet jó tanár. Érints meg még! – ezt kérem – idős szülőd vagyok. Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok! Érints meg, ahogy egykor érintettelek, amikor apró voltál, kis, védtelen gyerek. Ülj le a közelembe, fogd kezem, adj erőt, simíts az öreg arcon, sok ráncot, vad redőt! Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim, te rólad szólt az élet, a legszebb álmaim
 
2012-02-07 23:19
Titanic...
 
2012-02-07 23:15
A magány...félelmetes erejű.. atársas magány még rosszabb..
A magány...félelmetes erejű.. atársas magány még rosszabb..
Hozzászólások:
 
2012-02-13 11:42
A társas magány tényleg rosszabb, de mi is tudjuk azért befolyásolni a kapcsolatunkat, lehet, hogy nehéz kilépni a kapcsolatból de szerintem meg kell tenni, ha szenvedünk benne. Valószínűleg 1 életünk van és szerintem azt éljük már úgy ahogy mi szeretnénk! Nem? Minden jót!
 
2012-02-07 10:42
Atlantisz
 
2012-02-07 10:41
Indulás...:-)
Most kaptam meg az üzit, hogy a közösség elfogadva.:-) remélem minél előbb egyre többen leszünk.:-) Sok szeretettel várok mindenkit!:-)
Hozzászólások:
 
2012-02-13 11:43
Már 1-el többen vagytok :) Velem :) Remélem jól el fogunk itt beszélgetni! puszi Mindenkinek!
Események keresése
Közösség keresés
Város:
 
social_communitysocial_community / 0.078586101532 sec